Pozitív gondolkodás
A „Félig üres vagy félig teli a pohár?” kérdés jól rávilágít arra, hogy a velünk, körülöttünk történő eseményeket szemlélhetjük egy negatív „szemüvegen” keresztül: mik a veszélyek, mik a nehézségek, a hibák az adott helyzetben. Nézhetjük egy pozitív „szemüvegen” keresztül is: mi a jó, a szerencsés abban, ami történt/történik, milyen lehetőségeket kínál ez a helyzet számunkra?
Az evolúció arra tanított minket, hogy elsősorban a bennünket fenyegető gyors, fizikai veszélyeket, a negatív dolgokat vegyük észre. A mai megváltozott környezetben szerencsére kevesebb a fizikai veszély, mint őseink idejében. Érdemes megtanítani magunkat arra, hogy a körülöttünk lévő szociokulturális környezetben észrevegyük a jót, a szépet, a lehetőségeket, valamint arra, hogy a jövő sikeres alakulását előrevetítsük magunk számára. Ez a pozitív gondolkodás! A világhírű Mayo Klinika kutatásai szerint a pozitív gondolkodású emberek egészségesebbek és tovább élhetnek, mint a negatív gondolkodású társaik.
A pozitív gondolkodás nem azt jelenti, hogy rózsaszínben látjuk a világot. A pozitív szó a latin positivum szóból származik, melynek jelentése: valóság, tény, bizonyosság. Pozitívnak lenni = elfogadni azt, ami történt.
A pozitív gondolkodású egyén elfogadja a külső világban történő negatív dolgokat, kihívásokat és mindent megtesz azért, hogy azokat pontosan megismerje, megértse. Azt is felismeri, hogy a negatív környezet milyen érzelmi hatásokat, milyen gondolkodást vált ki az ő belső világában, majd azokat úgy menedzseli, hogy a legjobb megoldásokat hozza ki az adott helyzetből.
A pozitív gondolkodás alapjait, eszközeit érdemes megtanulni és rendszeresen használni. Az alapos ismeretek nélküli, nem megfelelő környezetben alkalmazott pozitivitás a legjobb szándék ellenére akár mérgező, romboló is lehet. A pozitív gondolkodás cselekvés nélkül mérgező pozitivitás.
Ajánlott oldal:
Stresszkezelés, mentális erő fejlesztés, jól-lét fokozás