Aspektus (aspect)
A különböző aspektusok felfoghatóak eltérő nézőpontok eredményeként. Az eltérő nézőpontok akár tartalmi, akár időbeli eltérésekhez vezethetnek. Az időbeli aspect létére egy angol nyelvterületen élő példát mutathatunk. Ha valaki azt mondja, hogy „I have read the book” (elolvastam a könyvet), akkor az „have read” alak a teljes (completed) aspektusba sorolható, ami azt jelenti, hogy az adott cselekvés teljes mértékben megtörtént, és nincs szükség további cselekvésre a jelen pillanatban. Ha viszont valaki azt mondja, hogy „I am reading the book” (olvastatom a könyvet), akkor az „am reading” alak a folyamatban lévő (incomplete) aspektusba sorolható, ami azt jelenti, hogy az adott cselekvés jelen pillanatban is folyamatban van, és még nincs befejezve.
A nézőpontok egy-egy esemény megítélésében egészen eltérő eredményekre vezethetnek. Erre például egy, a weben elérhető bejegyzés mutat nagyon világosan rá: Nézőpontok: satnyul a magyar
Az egyén szabadsága magában foglalja a jogot a döntések meghozatalára, az önkifejezésre, a vallásgyakorlásra, a véleménynyilvánításra és az egyéni boldogulásra. Az egyén szabadsága tehát a személyes autonómiához és függetlenséghez kapcsolódik.
A közösség szabadsága a közösség jogait és érdekeit tartalmazza, mint például a demokratikus folyamatokhoz, a társadalmi igazságossághoz, a közös jóléthez és a biztonsághoz való jogokat. A közösség szabadsága magában foglalja az olyan jogokat, mint a közösségi részvételt, a közösségi cselekvést, a közösségi döntéshozatalt és a kollektív szolidaritást.
Mindkét szabadság fontos, és az egyén és a közösség szabadságának egyensúlya és összehangolása fontos a harmonikus és támogató társadalmi környezet kialakításához. Az egyéni szabadság gyakorlása során figyelembe kell venni a közösség szükségleteit és érdekeit, és a közösség szabadságának gyakorlása során pedig figyelembe kell venni az egyéni jogokat és szabadságjogokat.
A szabadság megjelenik mindenütt, ahol emberek élnek, dolgoznak, tevékenykednek, így az interneten is.
Az internet szabadságáról itt nyerhet mélyebb ismereteket: A web szabadsága
A tartós stressz megbetegedéshez vezet
Mi a stressz?
A stressz az, amit az agy tesz magával és a test többi részével, amikor egy stresszort fenyegetésként, kihívásként vagy lehetőségként észlel. (Harvard Medical School)
A stressz hatására pillanatok alatt átalakul a szervezetünk. Működésbe lép a paraszimpatikus idegrendszer, hogy felkészítse a szervezetünket a fenyegetésekkel (stresszorokkal) való megküzdésre: harcoljunk vagy meneküljünk el? A stressz, mint biológiai reakció célja, hogy megvédjen minket a külvilág hatásaitól, hogy megerősítsen a megküzdés által.
Mára azonban lényegesen átalakult a külső világunk. Ma kevesebb az életünket közvetlenül veszélyeztető stresszor (pl. kardfogú tigris) viszont több a megnövekedett komplexitásból, az egymástól való kölcsönös függőségből származó stresszor (pl. forgalom, munkahelyi, társadalmi elvárások). Mivel ezek a stresszorok tartósan velünk vannak, tartósan stresszt okozhatnak, mely káros lehet az egészségünkre, a jólétünkre.
Mit tudunk tenni?
Mindannyiunknak érdemes megtanulni a stressz kezeléséhez szükséges technikákat. Ha növeljük ellenállóképességünket, mentális erőnket, rezilienciánkat, akkor a stresszorok ellenére kevésbé leszünk fogékonyak a megbetegedésekre, sőt gazdagabb életet élhetünk!
Itt tud bővebben utána olvasni a stressz hatásainak.
Agilis vezető = kiváló vezető 2023
Az agilis szót a szoftverfejlesztők hozták be a köztudatba 2011-ben. Egy olyan vezetői stílust jelöltek vele, ami az egyre komplexebb szoftverek fejlesztését végző munkatársak és csapataik együttműködését teszi hatékonnyá.
Ma az agilis szót, az agilis vezetést nemcsak a szoftverfejlesztői környezetben használjuk, hanem mindenhol, ahol VUCA (Volatile, Uncertain, Complex, Ambigous – változékony, kiszámíthatatlan, komplex, többértelmű) környezetben kell növelni a cégek, a csapatok alkalmazkodóképességét, együttműködését.
Az agilis vezető erős és emberséges. Olyan vezető, aki a munkatársai bevonása révén ér el kiváló eredményeket. Aki magabiztos, aki nem ijed meg, sőt szereti a kihívásokat, miközben meg tudja őrizni nyugodtságát és intellektuális szerénységét. Az agilis vezetőnek jól kell érteni a szakmájához, de még inkább magasszintű ön- és emberismeretre van szüksége.
Ma számtalan képzés, gazdag szakirodalom áll az olvasó rendelkezésére, hogy megismerje az agilitás, az agilis vezetés szemléletmódját, eszköztárát.
Az e-mail szleng elnevezése.
elektronikus levél, levél az interneten, drótposta, üzenet küldése drótpostán
Elnevezése az üzenet telefonvonalon, vagy hálózaton, – „villanydróton” keresztül történő továbbításából ered.
Hírlap, folyóirat, újság, könyv szerkesztésével foglalkozó személyzet, és egyben ezen személyek és a munkavégzés helyének együttes elnevezése is.
Eredet: szerkesztő (fn.) + -ség (főnévképző)
Ajánlott oldal:
Az online szerkesztőség
Szócikkek:
támogatott tartalom
online médiamegjelenés
médiamegjelenés
hír
„Fojtsd el ellenszenvedet mindazokkal a dolgokkal szemben, melyek nincsenek
hatalmunkban, és vidd át az olyan dolgokra, amelyek hatalmunkban vannak és a
természettel ellentétesek. Egyelőre, (míg nem ismered a helyes élet elveit), száműzd
teljesen a törekvést, mert ha olyasmire törekszel, ami nincs hatalmadban,
szükségszerűen szerencsétlen leszel; az olyan hatalmunkban lévő dolgokról pedig,
amelyekre szép dolog törekedni, még nincs fogadalmad. Csak vonzó és taszító
ösztöneidnek engedj, de ezeknek is könnyedén, válogatással és kényelmesen.”
Epiktétosz kézikönyvecskéje II.
A sztoikus filozófia vagy sztoicizmus a Kr. e. 310 körül Kitioni Zénón által Athénban alapított,
az antik korban és kora középkorban igen befolyásos sztoikus filozófiai iskola tanainak az
összessége. Leghíresebb alakjai: Zénón (Kr.e. 334–262), Seneca (Kr. e.3–65), Epiktétosz (50–130), Marcus
Aurelius (121–180), Erasmus (1466–1536).
A sztoicizmus szó a görög sztoa szóból származik, ami (oszlop)csarnokként fordítható. Míg
Platón (Kr. e. 427-347) az Akadémiáján, Arisztotelész (Kr. e. 384-322) a Lyceumában oktatott,
addig a sztoikusok Szókratész (470–399 Kr. e.) hagyományát követve utcai filozófusok voltak. Az
athéni piactér előcsarnokában szoktak egymással és a városlakókkal beszélgetni, vitatkozni,
diskurzust folytatni.
Napjainkban a világ nyugati felében a sztoicizmus népszerűsége megnövekedett, már-már
korunk önsegélyező (self-help) szakirodalmává nőtte ki magát.
>>> Ősi útmutató a bizonytalan időkre
Népszerűségéhez minden bizonnyal hozzájárult, hogy a sztoicizmus olyan etikai személyiség
modelljét alkotta meg, akinek a külső valóságtól való állandó fenyegetettség közepette kell
megőriznie saját integritását.
További írásaink:
– Minek köszönhető a sztoicizmus népszerűsége napjainkban?
– Hogyan alkalmazkodjunk a bizonytalansághoz a sztoicizmus szerint?
– Mit tanácsol a sztoikus filozófia nehézségek idején?
Akik sztoikus filozófusok műveit akarják olvasni:
közömbös, közönyös, semleges, jelentéktelen, elhanyagolható, pártatlan, elfogulatlan
Példa: Az alperes által előadottak a perben indifferensek.
Latin eredetű szó.
A „Félig üres vagy félig teli a pohár?” kérdés jól rávilágít arra, hogy a velünk, körülöttünk történő eseményeket szemlélhetjük egy negatív „szemüvegen” keresztül: mik a veszélyek, mik a nehézségek, a hibák az adott helyzetben. Nézhetjük egy pozitív „szemüvegen” keresztül is: mi a jó, a szerencsés abban, ami történt/történik, milyen lehetőségeket kínál ez a helyzet számunkra?
Az evolúció arra tanított minket, hogy elsősorban a bennünket fenyegető gyors, fizikai veszélyeket, a negatív dolgokat vegyük észre. A mai megváltozott környezetben szerencsére kevesebb a fizikai veszély, mint őseink idejében. Érdemes megtanítani magunkat arra, hogy a körülöttünk lévő szociokulturális környezetben észrevegyük a jót, a szépet, a lehetőségeket, valamint arra, hogy a jövő sikeres alakulását előrevetítsük magunk számára. Ez a pozitív gondolkodás! A világhírű Mayo Klinika kutatásai szerint a pozitív gondolkodású emberek egészségesebbek és tovább élhetnek, mint a negatív gondolkodású társaik.
A pozitív gondolkodás nem azt jelenti, hogy rózsaszínben látjuk a világot. A pozitív szó a latin positivum szóból származik, melynek jelentése: valóság, tény, bizonyosság. Pozitívnak lenni = elfogadni azt, ami történt.
A pozitív gondolkodású egyén elfogadja a külső világban történő negatív dolgokat, kihívásokat és mindent megtesz azért, hogy azokat pontosan megismerje, megértse. Azt is felismeri, hogy a negatív környezet milyen érzelmi hatásokat, milyen gondolkodást vált ki az ő belső világában, majd azokat úgy menedzseli, hogy a legjobb megoldásokat hozza ki az adott helyzetből.
A pozitív gondolkodás alapjait, eszközeit érdemes megtanulni és rendszeresen használni. Az alapos ismeretek nélküli, nem megfelelő környezetben alkalmazott pozitivitás a legjobb szándék ellenére akár mérgező, romboló is lehet. A pozitív gondolkodás cselekvés nélkül mérgező pozitivitás.
Ajánlott oldal:
Stresszkezelés, mentális erő fejlesztés, jól-lét fokozás
